A Tokaji Múzeum
A Tokaji Múzeumnak helyet adó műemléki épület a Tokaj főterén álló polgárházak egyike. Az egyemeletes, rendkívül igényesen megszerkesztett, szépen tagolt lakóházat 1790 táján a módos, görög eredetű Karácsony család építtette.
A 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került, akik szintén a legjelentősebb tokaji kereskedőfamíliák közé tartoztak. A lakóház kívül-belül gazdagon díszített. Az épület belső tereinek némelyikét páratlan értékű falfestmények ékesítik.
Az épületben 1985. május 22-én nyílt meg egy új, igen gazdag, vegyes tematikájú kiállítás.
2016-ban a tárgyanyag egy jelentős része a padlásról és a pincéből átkerült a Világörökségi Bormúzeum épületébe, így a Tokaji Múzeum kiállításai is megújulhattak.
Jelenleg a pincétől a padlásig, régészeti, természettudományi, egyházművészeti és néprajzi tematika mentén, 10 kiállítással várjuk kedves látogatóinkat.
Cím: 3910 Tokaj, Bethlen G. u. 7.
Tel.: +36 47 352 636
Az oldal tartalma
Imázsfilm
Nézzen be hozzánk kisfilmünk segítségével és érezze meg a Tokaji Múzeum hangulatát!
A Tokaji Múzeum és épületeinek története
Ide kattintva olvashatja a Tokaji Múzeum létrejöttének, az épületek és kiállítások költözésének történetét.
A Tokaji Múzeum állandó kiállításai
A Tokaji vár régészeti leletei
Helye: földszint
A Tokaji vár (1410 – 1705)
2007-óta, kisebb – nagyobb megszakításokkal tartó feltárásának eredménye.
Háló és szalon
Helye: I. emelet
Amikor egy szobát a falaiért nézünk meg, és nem a benne lévő tárgyakért.
Kincses padlás
Helye: padlástér
Egy kémény, mint építészeti látványosság, és a paraszti kultúra ünnep- és mindennapjaihoz tartozó tárgyi eszközök
A Tokaji Múzeum időszaki kiállításai
Jelenleg nincs időszaki kiállításunk.
A Tokaji vár régészeti leletei
Helye: földszint
A várat 1410 – 1705 között Magyarország szinte összes meghatározó királya és fejedelme elfoglalta, birtokolta és építette.
Volt a vár Mátyás királyé, Szapolyai Jánosé, I. Ferdinándé, János Zsigmondé, Bocskai Istváné, Bethlen Gáboré és több Rákóczié is, amellett, hogy szinte az összes Habsburg királyunk birtoka is volt.
Tokaj történetének legnagyobb és leghíresebb vára, a Tisza és a Bodrog összefolyásában, egy mesterséges csatorna segítségével minden oldalról vízzel körülvett „szigeten” volt.
Első említése 1410-ből való, és három évszázad kalandos története után végül II. Rákóczi Ferenc robbanttatta fel 1704 tavaszán, majd áraszttatta el 1705 tavaszán.
A vár feltárást múzeumunk akkori régész munkatársa, Makoldi Miklós 2007-ben kezdte meg. A feltárás eredményeiből mutatunk be érdekes és értékes darabokat, illetve fényképeken illusztráljuk a várban feltárt épületek, temetkezések állapotát, valamint a vár háromdimenziós makettjét.
Az ország két részre szakadásáig (1527) a vár királyi rangú rezidenciaként funkcionált, utána viszont a Habsburg Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség határváraként katonai jelentősége olyannyira megnőtt, hogy a török korban a „Felvidék védőbástyájaként” emlegették.
A vár korai részeit (belső vár) tehát egy késő-gótikus, majd reneszánsz stílusban kiépített, gyönyörűen berendezett királyi palotaként kell elképzelnünk, míg a külső várat egy több mint 40 000 m2-en (kb. 6 szabványos futballpálya) elterülő hatalmas, előbb kőből, majd ennek pusztulása után földből és fából erődített katonai objektumként.
A 2007-ben megkezdett régészeti feltárás szenzációsnak mondható eredményeiből nyílt kiállítás keretén belül láthatjuk a belső várból előkerült aranyozott kehelytalptöredéket, almandin ékköves aranygyűrű díszét, aranyozott és ezüstberakásos lószerszámdíszeket, ezüstpénzeket és a vár gyönyörű kiépítettségére utaló gótikus épületfaragványokból néhányat.
Külön vitrinek mutatják be a vár urainak használati tárgyait: a gravírozott reneszánsz üvegtáltöredékeket, boroskehely-töredékeket és azokat a szép mázas, írókázott edényeket, melyekből az urak az Adriai-tengerről idehozatott tengeri kagylókat ették (melyek héjait a várárok feltárásakor megtaláltuk).
Egy másik vitrinben megtekinthetjük azokat a gyönyörű zöld, barna illetve vegyes mázas kályhacsempéket, melyek képet adhatnak nekünk a belső vár korabeli fejedelmi berendezéséről. Külön kiemelendő itt egy oroszlános kályhapárkány sarokelem Szapolyai János király korából (1520-as évek), melynek hasonló kivitelű párhuzamát eddig Magyarország területéről még nem ismerjük!
A főúri, királyi pompa mellett fontosnak tartottuk bemutatni a közkatonák életét is, mindennapi használati eszközeiket, edényeiket, boros kancsóikat, a vár történetéhez szorosan kapcsolódó fegyvereiket, kardjaikat, sisakjaikat, illetve azokat az ágyúgolyókat, melyekkel ők lőtték az ellenséget, vagy épp az ellenség őket.
A Tokaji-hegy, a Nagy-Kopasz világa
Helye: földszint
Ebben a teremben részletesen megismerheti a Tokaji-hegy történetével, geológiájával, ásványaival, flórájával-faunájával és az emberi megtelepedés után keletkező régészeti lelőhelyekkel is.
A terembe lépve a Tokaji-hegy méretarányos modellje fogadja a látogatót, melyen a természeti és régészeti lelőhelyek mellett jelölve vannak a mai turista útvonalak is.
A teremben körben elhelyezkedő vitrinek és poszterek mutatják be a környék fontosabb ásványait, kő nyersanyagait. Olvashatunk a hegy gomba- növény- és állatfajainak összefüggő ökológiai rendszereiről, valamint itt található a borászat és klímaváltozás kiállításunk egy része is.
Mindezen geológiai és természeti kincsek mellett a kiállítás bemutatja a Tokaji-hegyen megtelepedő ember nyomait az újkőkortól a réz-, bronz-, és vaskoron át a népvándorláskorig, majd egészen Tokaj középkoráig.
A kiállítást megtekintve a látogató garantáltan magabiztosabban tekint majd a múzeum kijáratát elhagyva az elé magasodó csodálatos képződményre: a Tokaji-hegyre!
Földszinti dolgozószoba
Helye: földszint
A földszinti szobában – mely egykor a borkereskedő dolgozó szobája volt -, olyan panorámafestés található, amely a nézőben azt a hatást kelti, mintha a kétszáz évvel ezelőtti Tisza-parton állna, és onnan gyönyörködne a környező táj hegyes, bokros, fás, romantikus várrommal megjelenő látványosságában. A kellemes környezetben egykor számos jövedelmező üzlet lebonyolítása történhetett.
Az értékmentő Béres Béla
Helye: I. emelet
Egyházművészeti kiállítás interaktív tudástárral.
Már a lépcső tetejére érve ízelítőt kapunk a felbecsülhetetlen kincsekből.
Béres Béla tokaji esperes-plébános 1981-ben ajánlotta fel a múzeumnak a több évtizeden át, nagy szakértelemmel gyűjtött 800 tételes kollekcióját. A gyűjteményben egyházművészeti, liturgiai használaton kívüli tárgyak, ikonok, érzékenyen faragott barokk faszobrok, nagy türelemmel készített apácamunkák és könyv ritkaságok is láthatók.
A látványos és páratlan ritkaságokat bemutató kiállítás 2024–ben újult meg. A megújítás koncepciója az volt, hogy fennmaradt fotók alapján, a lehető leghűbben rekonstruáljuk az 1953 – 1982 között Tokajban szolgált esperes-plébános dolgozószobájának elrendezését, ugyanakkor a 21. századi elvárásoknak megfelelően interaktív tudástárat is biztosítsunk az érdeklődőknek, kutatóknak.
Hangos tárlatvezetőként megelevenedik egy Béres Béláról készült festmény, mintha maga az adományozó mesélné el élete történetét. Emellett megismerhetjük az atya borászati tevékenységét is.
A múzeumi boltban a kiállításhoz kapcsolódó emléktárgyak, foglalkoztató füzet vásárolható.
Háló és szalon
Helye: I. emelet
Amikor egy szobát a falaiért nézünk meg, és nem a benne lévő tárgyakért.
A szobák belső falait páratlan értékű falfestmények ékesítik.
A kereskedőlét fényűzése az avatatlan szem számára is minduntalan visszaköszön: a homlokzati középrizalitban kialakított szalon a kor jellegzetes copf ornamentikáját sajátos keleti ízekkel vegyíti. A parapet fölötti pászmákban egzotikus, kaftános, turbános figurák vonulnak.
Mindkét szoba berendezése a korhű, vásárolt, vagy bérelt bútokkal történt.
A háló az épület egyetlen szobája, melyben a mennyezeti festés is megmaradt az eredeti valójában, nem pusztította azt el az első vagy második világháború bombázása vagy éppen a Tokajt korábban pusztító oly sok tűzvész egyike. Így itt gyönyörködhetünk abban a mennyezeti festésben, amelyben az egykori nemesi jómódú lakók is gyönyörködtek a XVIII. század végén. Az itt kiállított bútorok a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből érkeztek Tokajba tartós bérlet keretében.
Elfeledett kincseink
Helye: I. emelet
Oklevelek, utazó- és városládák és egy harangtöredék.
A tágas, festett falú folyosóról balra nyíló, alacsony, gerendás mennyezetű terem egykor konyha lehetett. Erre utal a bejárat mellett kialakított enteriőr: a fal mellett látható tálalószekrény és a benne elhelyezett a XIX. század jellegzetes szőlőmintás keménycserép étkészlet.
A gerendával kettéválasztott tér belső részében korábban a múzeum adattárában és raktárában pihenő oklevelekkel, utazóládákkal, vas városládákkal ismerkedhetünk meg. A tárgyak, pergamenek között sétálva Tokaj város 950 éves múltja követhető vissza.
Az oklevelek megerősítik Tokaj Város korabeli, előző királyok által adományozott kiváltságait – így mezővárosi rangját, piactartási és vámszedési jogait, illetve pallosjogát.
Az ortodox templom egykori harangjának töredékét is megcsodálhatja a látogató, amely …-ből került vissza ….-ben
Kincses padlás
Helye: padlástér
Egy kémény, mint építészeti látványosság, és a paraszti kultúra ünnep- és mindennapjaihoz tartozó tárgyi eszközök.
A múzeumépület 1982-ben történő felújítása során az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei szellemes technikai megoldással kiváltották az eredeti fedélszéket, és így a héjazat alatt egy nagy légterű, összefüggő padlásteret nyertek.
A padlás építészeti látványossága a hatalmas, több elhúzásból összehozott központi kémény, amely a helyreállítás után a tér középpontjában teljes szoborszerű szépségében jelenik meg. A kémény zegzugai között vezet a látogató számára kialakított kiemelt járószint, amelynek két oldalán helyezkednek el a paraszti kultúra ünnep- és mindennapjaihoz tartozó tárgyi eszközök.
Tokaj, mint tiszai átkelőhely mindig is fontos volt az Erdélyből, az Alföldről Kassára, a Felvidékre vezető út és a kelet-nyugati, Munkácsot Budával és Béccsel összekötő út kereszteződéseként. A népesség sokat változott a történelem folyamán ezért Tokaj-Hegyaljának nem alakult ki saját népművészeti stílusa. Eljutott azonban a közeli Palócföld, Gömör, Kárpátalja, Erdély és az Alföld sok jellegzetes terméke ide, ami a kiállításon is látható.
A több ezer darabos tárgyi anyag, Makoldi Sándor festőművész és tokaji születésű felesége Makoldi Sándorné Pap Gizella magángyűjteménye, amelyet 2016-ban adtak tartós bérletbe a múzeumnak.
Múzeumkert és kőtár
Helye: kültér
Változás és állandóság.
A múzeumhoz tartozik egy különleges növényekkel betelepített, gondolatformáló kert, mely aktív szerepet vállal borászati bemutatókon, koncerteken, kiállítás-megnyitókon. A kert évszakonként változik.
Az épület falán láthatjuk az orosz-magyar barátság emléktábláját. A 2013-ban felavatott márványtábla a XVIII. századi Tokaji Orosz Borvásárló Bizottságnak állít emléket, ugyanis a tokaji bor világhírűvé válása annak is köszönhető, hogy a 16–17. századi más vidékek boraival ellentétben szállítható volt.
Hogy mi lesz állandó? Emberi léptékkel számítva a kövek. A Veress Alpár szobrászművész által készített ivókút és Makoldi Sándor szobrászművész különleges alkotása, a bronzból készült, speciális tartállyal rendelkező Bacchus-szobor.
A kőtárában, a Benedek Elek által megénekelt legendás kenyérkövek mellett helyet kapott még néhány ágyúgolyó, malomkő, vízszűrő és egy nemesi tumba (sírkő) is.
2024-ben adtuk át azt a diadalívet, amelyet városunk XVII-XVIII. századi épületmaradványaiból – a tokaji vár és a pálos kolostor köveiből – állított össze Makoldi Sándor szobrászművész.
Bányásszunk vagy borozzunk?
Helye: pince
Szüreti eszközök és Tokaj-Hegyalja bányászata.
Tokaj városában is gyakori volt a lakóházak alatt vagy mellett épített pince. A Tokaji Múzeum épülete alatt a hegyaljai hagyományoknak megfelelően kiterjedt pincerendszer húzódik, mely valamikor átnyúlt az utca másik oldalára is, de a felújítás során a vizesedés miatt ezt a részt lefalazták.
A pincébe leérve, az első pinceág nyílásánál, a kosaras prés mellett békésen megférnek a szüret eszközei és Hegyalja különleges technikai vívmánya: egy méretarányos ún. aszúválogató asztal.
A 16. század óta az aszúszemek kiválogatásának több fajtája is elterjedt. A köténybe, majd nagyobb edényekbe gyűjtés mellett a válogatás legeredményesebb módja az aszúszedő, aszúválogató asztalok, táblák használata volt. A szüretelők puttonyokba rakták az aszúszemekkel teli fürtöket majd ezeket a válogató asztalra kerülve, gondos női kezek által kiválogatva dolgozták fel.
A bor előtt meghajolva, az ág belső termében gönci hordók, előttük pihenő padok asztallal csábítanak egy pohár finom bor elfogyasztására.
Tokaj-Hegyalja kőbányászata
A pince második, északi ágban „Jó szerencsét!” címmel, a múzeum 2019-ben átadott bányászati kiállítása látható.
A Tokaj-hegyvidék kőbányászatát bemutató interaktív kiállítás a térségben több mint tízezer esztendős múltra visszatekintő emberi tevékenység, a kőfelhasználás és a kőbányászat kultúrtörténeti és tárgyi emlékeit mutatja be közérthető, élvezetes formában.
A kiállításhoz 3 kisfilm készült:
Ezeket a kisfilmeket itt a weboldalon is megtekintheti.
Figyelem! A pince tereiben a hőmérséklet állandó 12-13 °C. Kérjük, hogy ennek megfelelően öltözködjenek!
Bevezető a bányászati kiállításhoz
A kiállítást megnyitó film szakmai rendezője és narrátora dr. Dankó József nyugalmazott középiskolai tanár. A film célja, hogy a látogató földtani, geológiai ismereteket kapjon. Bemutatja azokat a kontinenst alakító vulkanikus folyamatokat, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, amilyennek Tokajt, vagy a Tokaji bort ma ismerjük.
VIGYÁZZ, KÉSZ, ROBBANTÁS!
Tállyán, a külszíni bányában járunk.
Drónfelvételek segítségével, madártávlatból láthatjuk a hatalmas kitermelési területet. A videóban Béres Dezső műszaki vezető narrációjával betekinthetünk az üzem napi működésébe, a termelés lépéseibe. A forgatás napján történt bányafal robbantás is megtekinthető a videóban.
Az utolsó erdőbényei Ritzer
Ez a videó “Az utolsó erdőbényei Ritzer” címet kapta, nem véletlenül. Szalai Béla nyugalmazott ritzer mesél a bányában eltöltött sok évtizedes kemény munkájáról, életének meghatározó időszakáról. A kisfilm dokumentarista jellege szinte intim betekintést enged ebbe a nagyon nehéz szakmába.